2014. június 7., szombat


Anyám tyúk, avagy az ember tragédia – a L'art pour l'art
TVRip.Hundub
2009
Dolák-Saly Róbert, Szászi Móni, Laár András és Pethő Zsolt (Képarchívum)

ÚJ SZÓ-ELŐZETES

Az abszurd humort játszó L'art pour l'art Társulat új színt hozott a magyar humor és színjátszás palettájára, és új darabbal kedveskedik a közönségnek Anyám tyúk, avagy az ember tragédia címmel. Alkotóműhelyükben sok eredeti ötlet, poén-felfedezés született, de az igazi áttörést a Besenyő család hozta meg a társulat számára.

A népszerű abszurd „szappanopera” egy csapásra országos népszerűséget hozott a társulat számára. A L'art pour l'art divattá vált. A Besenyő család szójátékai szállóigék lettek.

A társulat lemezei aranylemezek, televíziós műsoraik bekerültek a legnézettebb műsorok közé. Sikerük ma is töretlen. 1994-től törzshelyük a Budapest Bábszínház, de vidéki színházakban is rendszeresen fellépnek. 1996-ban és 1997-ben személyi változások történtek a csapatban. A közönség, sőt a szakma is azt hitte, hogy Galla Miklós, majd Nagy Natália távozása a társulat végét jelenti. Nem így történt. A jelenlegi tagok – Dolák-Saly Róbert, Laár András, Pethő Zsolt és Szászi Móni – nemcsak előadók, hanem mindannyian írók is. Együttműködésük jó példája annak, hogyan lehet látszólag teljesen más kulturális értékek iránt elkötelezett, más mentalitású művészek alkotásait egy közös mondanivalóban megfogalmazni. Dolák-Saly Róbert tudományszerető, szkeptikus világszemlélete, Laár András idealista, buddhista alapokon nyugvó életfelfogása, Pethő Zsolt pacifizmusa és Szászi Móni humanista, kiváló közösségi szelleme különleges egységgé formálódik munkáik során. Színházi estjeiken, televíziós kizárólag saját írásaikat adják elő. Ilyen értelemben a L'art pour l'art Társulat a színtiszta magyar abszurd humort játszó színház egyetlen képviselője. A társulat ma is dolgozik, törzshelye változatlanul a Budapest Bábszínház, ahol rendszeresen játsszák új darabjaikat. Ezekkel az előadásokkal turnéznak minden évben az ország nagyvárosaiban is. A huszonnégy éves – állami támogatás nélkül működő – vándorszínház szinte példátlan sikersorozatának egyik titka valószínűleg az, hogy mindig nagy műgonddal, igényességgel készültek a közönséggel való találkozásokra.

http://youwatch.org/o0v8fwg2wnvd